Nem tudom ti hogy vagytok vele, de személy szerint a hajammal való “kapcsolatom” – ha mondhatjuk így: hullámzó…
Tény hogy régebben rosszabb volt a helyzet, mert sokkal rövidebb hajkoronával rendelkeztem és már egy kis pára is az ellenségemmé vált, és a legtöbb esetben nem tudtam mit kezdjek vele, hogy ne úgy nézzek ki mint aki összeveszett a fodrászával.
Aztán szépen lassan (tényleg nagyon lassan) elkezdett nőni a hajam, és mára már sikerült elérnem arra a pontra, hogy nem leszek ideges ha a túlzott melegtől esetleg nem úgy áll a frizurám, ahogy pár órával előtte, amikor elindultam otthonról.
Kamaszként szent meggyőződésem volt, hogy csak A teljes cikkért KLIKK!
Mondd el a véleményed
