Valamikor februárban olvastam egy cikket egy napilap online hasábjain egy fiatal nőről, anyáról, aki sürgős májátültetésre vár és mivel a családja nem bizonyult megfelelő donornak, az orvosok nem kecsegtették túl sok jóval: kerek perec megmondták neki, hogy maximum fél éve van hátra.
Őszintén bevallom nektek: a cikk nekem “egy volt a sok közül”. Hiszen naponta olvashatunk hasonló írásokat. Mindre majdhogynem ugyanaz a szégyenletes “bulvár-kaptafa” jellemző, ami ennél a cikknél is volt. Minél jobban sokkolni, minél hangzatosabb mondatokat odabiggyeszteni úgy mint “mosolyogva keni meg reggelente kisgyermekei uzsonnáját a halálos beteg nő”.
Nem ismertem őt. Nem ismertem Varga-Banó Andreát. Ellenben egyik kolléganőm barátnőjének nevezhette A teljes cikkért KLIKK!
Forrás: Petra blogja
