A Macbeth Shakespeare legrövidebb, de egyik legsűrűbb tragédiája: egy skót hadvezér királygyilkosság árán lesz uralkodó, majd féktelen ambíciója, bűntudata és paranoiája fokozatosan őrületbe és bukásba taszítja őt és feleségét, Lady Macbethet. A darab központi kérdése, hogy a sors jóslata (a boszorkányok) vagy Macbeth saját döntései okozzák-e a vérontást, és meddig lehet a hatalomvágyat erkölcsös határok között tartani.
Alaptörténet és főbb szereplők
A dráma elején Macbeth Skócia hős hadvezére, aki bátran harcol Duncan királyért, és ezért Cawdor thánjává nevezik ki. Útközben három boszorkány azt jósolja neki, hogy előbb thán, majd Skócia királya lesz; barátjának, Banquónak pedig azt, hogy utódai ülnek majd a trónon. Lady Macbeth, amikor megkapja férje levelét a jóslatról, azonnal azt akarja, hogy a „sorsot” ők maguk gyorsítsák fel, és ráveszi Macbethet, hogy ölje meg az éjszakára hozzájuk érkező Duncant.
A királygyilkosság után Macbeth elfoglalja a trónt, Duncen fiai (Malcolm és Donalbain) elmenekülnek, így rájuk terelődik a gyanú. Macbeth azonban nem nyugszik meg: megöleti Banquót (mert fél a „trónörökös” jóslattól), kiirtatja Macduff családját, és egyre kegyetlenebb zsarnokká válik, miközben bűntudata, félelme és látomásai (vérfoltos kéz, Banquo szelleme) fokozatosan őrületbe kergetik őt és feleségét.
A cselekmény íve röviden
-
I. felvonás: győztes csata, boszorkányok jóslata, Macbeth és Lady Macbeth elhatározzák a királygyilkosságot.
-
II. felvonás: Macbeth éjjel megöli Duncant, a gyanút a testőrökre tereli; a király fiai elmenekülnek.
-
III. felvonás: Macbeth király lesz, de fél a tróntól megfosztható Banquótól; bérgyilkosokkal megöleti, ám Banquo fia, Fleance elmenekül. A lakomán Macbeth látja Banquo szellemét, ami jelzi lelki szétesését.
-
IV. felvonás: Macbeth újra felkeresi a boszorkányokat; három jóslatot kap (óvakodj Macdufftól; „asszonytól született” nem árthat neki; addig lesz biztonságban, míg a Birnam-erdő nem indul el Dunsinane felé). Ennek hatására még vakmerőbb lesz, megöleti Macduff családját; Macduff Angliába menekül és Malcolmmal együtt hadat gyűjt.
-
V. felvonás: Lady Macbeth az őrületbe zuhan (alvajárás, „véres kéz” jelenet), végül öngyilkosságot követ el; Malcolm serege ágakat vág a Birnam-erdőből, így „megindul az erdő” Dunsinane felé; Macbeth Macduffal vív párbajt, és kiderül, hogy Macduff császármetszéssel született („nem anya szülte” szokásos értelemben) – így ő az, aki végezhet Macbeth-tel. Malcolm lesz a király.
Főbb témák: ambíció, bűn, sors
Elemzések szerint a Macbeth középpontjában a féktelen hatalomvágy és a morális lejtő kérdése áll: Macbeth nem veleszületetten gonosz, hanem gyenge, befolyásolható ember, aki enged az ambíciónak és felesége nyomásának. A boszorkányok jóslata önmagában nem kényszeríti ölésre, de „beindítja” a fantáziáját – innentől ő maga hozza meg a döntéseket, amelyek egyre mélyebbre viszik.
A dráma másik fő tengelye a bűn–bűnhődés–bűntudat: a gyilkosság után Macbeth és Lady Macbeth is elveszítik lelki békéjüket (álmatlanság, hallucinációk, kényszeres kézmosás), és a belső szétesésük legalább olyan pusztító, mint a politikai bukásuk. A mű kérdésként veti fel, hogy a sors (a jóslat) vagy az ember szabad akarata a döntő – a legtöbb értelmezés szerint Shakespeare azt mutatja meg, hogy a „jóslat” csak keret, a felelősség a konkrét tettekért Macbethet terheli.