Szentmártonkáta Pest vármegyében, a Nagykátai járásban található nagyközség, ősi múltú település a Tápió-vidéken. Első okleveles említése 1349-ből való, ekkor a Káta nemzetség birtoka volt. Nevét később Zentmarthonkatha, majd Zenthmarthonkathaya formában is írták. A török hódoltság alatt nem néptelenedett el, 1663-ig a Kátay családé, később Keglevich Miklós, majd a Battha család birtoka lett. A falu középkori pecsétje 1700-ból ismert.
A Rákóczi-szabadságharc idején nagy kuruc tábor működött itt, 15 katonát adva a szabadságharcnak. Az első hazai hírlap, a Mercurius Veridicus tudósított a községből; maga II. Rákóczi Ferenc fejedelem is innen írt levelet 1710-ban. A falu iskolájának alapját a 18. században a Battha család adta.
Nevezetességei közé tartozik:
-
A klasszicista stílusú Prónay-Dessewffy-kastély (kb. 1810), amely később a Polgár család, majd 1945 után állami tulajdon lett, jelenleg átalakítva és felújítva működik.
-
A település két jelentős temploma a 31-es út mentén áll egymással szemben: a katolikus templom késő barokk, belsejében különösen értékes szószékkel és oltártáblával; a református templom 1785-ben épült, 1822-23-ban kapott tornyot.
-
Természeti érték a Felső-Tápió ártere; a falu környékén kiváló minőségű szántók, szikes legelők találhatók.
Aktuális hírek: 2025. november 4-én súlyos baleset történt Szentmártonkátánál, amikor Intercity vonat ütközött személyautóval a helyi vasúti átjárónál, az autóban hatan ültek, öten életüket vesztették, a fénysorompó jól működött – az eset országos figyelmet kapott.
Még olvasnivaló: