Olyan húsz éves lehettem, amikor volt egy könyvem tele ilyen képekkel. Sztereogramnak hívják az itt majd mindjárt mutatott fotókat. Szóval volt egy ilyen könyvem, de már nincs és nem is emlékszem, kinek adhattam kölcsön, pedig imádtam.
Ha meg akartam tornáztatni a szemem vagy ha úgy akartam bambulni, hogy közben szórakoztam, akkor erre pont jó volt. Azóta ha meglátok ilyen sztereogram fotókat, mindig azon hápogok, vajon tényleg hol a bánatban van a könyv.
Mutatok nektek hét képet, egytől egyig zseniálisak. Első blikkre olyan, mintha totális zagyvaságokat mutatnának, aztán ha ügyesen nézed őket, előbukkan egy térhatású plusz kép.
Hogy mi a technikája, hogy meglásd a A teljes cikkért KLIKK!
Mondd el a véleményed
