Túrmezei Erzsébet: Adventi éjszaka

Hirdetés

Jöjjön Túrmezei Erzsébet: Adventi éjszaka verse.

Fehér takaró,
ezüst fénytartó,
valót eltakaró.
Mintha nem volna más,
csak ez a ragyogás:
titokzatos, csodás.
Nincsen se hang, se zaj,
nincsen se seb, se baj,
se sóhajtás, se jaj…
Se bün, se szenny, se sár,
se szin, se könny, se kár,
csak hó és holdsugár.
Hiszen igy volna jó.
De nem ez a való.
Csal a fénytakaró.
Alatta szenvedés,
szenny, sár, … elfödni és
elrejteni kevés
a hó és holdsugár.
De Valakire vár
a holdfényes határ.
S ez az adventi, mély,
havas és holdas éj,
titkot tud: Jön! … Ne félj!

The post Túrmezei Erzsébet: Adventi éjszaka appeared first on Meglepetesvers.hu.

Hirdetés
Mondd el a véleményed

Bujtor István verset mond – Vajda János: Nádas tavon

Aranyosi Ervin: Lásd meg a fényt!