Kállai Erzsébet az Angyal

Csodálatos tiszta lélek és gyönyörűséges angyali hangjával ragadtatja el a közönséget. Zenei tevékenysége: OKJ-s klasszikus magánénekes (Szegedi Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola). OTDK magánének kategória második helyezettje. Színpadi szerepei:
Gizella (István a király, 2012, 2009, 2008)
Édua (Kiátkozott, 2007). Országos Művészeti Diákköri Konferencián Donizetti: Az ezred lánya c. operájából énekelte Maria II. felvonásbeli áriáját. Részt vett Laki Krisztina művésznőének kurzusán, Szegeden 2010 áprilisában, Temesi Mária énekkurzusán, 2011 nyarán. 2011 szeptemberében részt vett Szombathelyen Iván Ildikó mini kurzusán. Fellépett Szegeden a REÖK palotában növendékhangversenyen. Pitti Katalin tanítványaként a művésznővel több sikeres templomi szereplésen is túl vannak. Hatalmas szívével segít énekes társain, hogy egymást erősítsék. Álma az Operaházban operaénekesként állandó szerepet kaphasson.

 

– Honnan indult a zene szeretete? Mi volt az a pont az életedben, amikor elhatároztad, hogy énekes szeretnél lenni?

– Mióta csak az eszemet tudom, énekelek. Emlékszem az édesanyámmal épp hazafelé tartottunk. Este volt, biciklivel mentünk persze, hiszen én egy kis városból jöttem föl ide Budapestre, Túrkevéről és énekeltem… olyan jó, és szabad érzés volt. boldog voltam. Már óvodás koromban énekeltem, illetve verset mondtam ünnepségeken.  Majd általános iskolás koromban a sors két rendkívüli pedagógusra bízott: Takács Bélára és feleségére. Béla bácsi,- mert így hívta mindenkiJ- gitáron kísért engem, és nemcsak iskolai, de már városi ünnepségeken is énekelhettem. Eleinte még csak táncdalokat: Koncz Zsuzsa, Cserháti Zsuzsa, Demjén Ferenc, a nagyok dalait. Nagyon szerettem. Akkoriban tanultam meg furulyázni is otthon, autodidakta módon.  Béla bácsi volt az, akinek először megmutattam hova jutottam egy-egy gyakorlás alkalmával. Nagyon szeretem Őt és hálás vagyok mindenért, amit adott. Aztán gimnáziumba mentem Szolnokra, ahol beiratkoztam a Bartók Béla Zeneiskolába is. Először zongora tanszakos voltam. A zongora mai napig nagyon fontos szerepet játszik az életemben, nagyon szeretem, mert amikor leülök elé és játszom, megszűnik a világ és úgy érzem minden rossz is ezáltal, és egy kiegyensúlyozott emberként állok föl a zongora mellől. Ezen a hangszeren Szathmáry Judit az én Jutka nénim tanított meg játszani, rendkívüli odafigyeléssel, óriási szeretettel és türelemmel. Nagyon szeretem Őt is és tartjuk még ma is a kapcsolatot. Hálás vagyok neki, mindenért. Mert a tanáraim kicsit mindig a pótszüleim, a pótnagymamáim és barátaim. Főleg, akkor, amikor valaki először kiszakad a családi megszokott légkörből. Mindez 14 évesen történt velem. De visszatérve az éneklésre. A Bartók Béla zeneiskolába egyszer csak betoppant egy operaénekes. Áhítattal figyeltem Őt. Szerettem volna megismerkedni vele és úgy éreztem, ha elfogad, tanulhatnék tőle. Hála Istennek befogadott a tanítványai közé Erdélyi Erzsébet mezzoszoprán operaénekes. Akkor még nem minden technikai dolgot tudtam megcsinálni, mert azt gondolom mindenhez meg kell érni, hogy ne csak befogadjuk, hanem meg is tudjuk azt valósítani a testünkkel jelen esetben az éneklésnél. Nemcsak a tehetségemre hívta föl figyelmem, de vele elindulhattam azon a spirituális úton, önmagam megismerésének útján, amely még ma is és életünk végéig fog tartani. Ami így van jól. J Köszönöm Neki. Majd Szegedre vettek föl a Juhász Gyula Pedagógusképző Karának ének szakára, ahol rengeteget tanultam az élettől. Egy évet halasztottam az Egyetemen, mert szerettem volna a Konzervatóriumot is elvégezni. Sikerült. Fölvettek a szegedi Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola magánének tanszakának 13. évfolyamára, D. Szécsi Edit tanítványaként. Egy év alatt kellett elsajátítanom mindazt az ismeretanyagot: szolfézst, zeneelméletet, zeneirodalmat, melyet a többiek, akik elvégezték a 9.10.11.12. évfolyamot is, már tudták. Sok koncerten énekelhettem, és szerezhettem tapasztalatot. Ezek után felvételizem a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának énekművész alapszakára, de sajnos nem vettek föl. Rengetegszer próbálkoztam már Magyarországon, de bízom abban, hogy eljön az én időm is, hiszen minden a maga idejében fog történni. Nem biztos, hogy abban a formában kapjuk meg az álmainkat, ahogyan azt mi szeretnénk, ugye? 🙂 Ezek után visszamentem a Pedagógusképző karra és Laczi Júlia énektanárnő foglalkozott velem és Ő is készített föl a felvezetőben említett Országos Diákköri Művészeti Konferenciára, ami életem legfontosabb pillanata volt, de ezt akkor még nem tudtam.

-Pitti Katalin az ének tanárod. Hogy indult vele a találkozás? Mit ad neked Katalin mennyit fejlődtél mióta hozzá jársz?

– Az előző kérdés zárómondatát folytatnám, életem legfontosabb pillanatát. Pitti Katalinnal Sopronban találkoztam először az Országos Diákköri Konferencián, Ő volt a zsűri elnöke. Nagyon izgatottan vártam a találkozást, és remegő kezekkel és lábakkal, mentem föl a színpadra és csak abban bíztam, hogy tetszeni fog neki az, amit majd csinálok. Donizetti: Az ezred lánya c. operájából tartottam előadást, és énekeltem egy részletet az egyik felvonásból. Lezajlott a verseny, de sajnos nem értem el helyezést, viszont még inkább erősebbé tette bennem azt a gondolatot, érzést és vágyat, hogy operaénekes szeretnék lenni. Mikor először láttam a Művésznőt úgy éreztem Őt már nagyon régóta ismerem. Ezért aztán gondoltam, nem adom föl és fölkeresem valahogyan valahol, hogy tanulhassak Tőle. Akkor még fogalmam sem volt, hogy ismét találkozni fogok vele Szombathelyen egy ének tanszéki kurzuson. Aznap a szombathelyi Egyetemen rengeteg előadást tartottak a zenéről, orvosi és egyéb nézőpontokból megközelítve. Kati is tartott. Buzgón jegyzeteltem, amikor beszélt, és szivacsként szívtam magamba mindazt, amit próba ének óráján bemutatott a színpadon. Majd Iván Ildikó mini kurzusa következett.  Mozart: Don Giovanni c. operájából adtam elő Zerlina áriáját a Batti, batti, o bel Masetto azaz Verj meg, verj meg én Masettom kezdetű áriát. Ez a mini kurzus arról szólt, hogy az Iván Ildikó megmutatta hogyan kell jól előadni egy áriát a színészmesterségnek minden eszközével. Az aznapi eladássorozatok után kerestem meg Katit, és kértem tőle egy meghallgatást, mert szerettem volna a növendéke lenni. Hál’ Istennek ez megtörtént és immár lassan négy éve járok hozzá Budapestre a Budai Művészházba tanulni. Azért így mondom, mert életet is tanít nemcsak éneklést. Mióta hozzá járok rengeteget fejlődött, nemcsak az énekhangom, de a jellemem is.

-Több templomi és nagyobb koncerteken énekeltél Pitti Katalin mellett melyik volt a legszebb élményed elmeséled?

– Igen. Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, hogy elvisz magával koncertjeire, mérhetetlenül hálás is vagyok neki ezért is. Legmaradandóbb élményem Szűrben egy Baranya megyei kis községben történt. A község templomának felújításáért énekeltünk, és olyan énekeseket ismerhettem meg és fogadtak be társaságukba, mint például Berczelly István korunk legnagyobb Wagner basszbaritonja, ma már nyugdíjas és az operaház örökös tagja és óriási művész. Aki a búcsúzásunkkor ezt mondta: „Hát akkor, szervusz, köszönöm az élményt!” El sem hittem, repültem a boldogságtól és mai napig nem térek magamhoz. 🙂 Minden erőmmel azon vagyok és leszek, hogy méltó lehessek, elődeimhez-és persze nem egy lapon említem magam velük, hiszen még egy Házy Erzsébet és még egy Simándy József nem lesz a földön. – és elsősorban a Jó Isten hiteles közvetítője lehessek.

– Álmod hogy az Operában énekelhess. Emiatt Budapestre költöztél albérletbe, sok munkát vállalsz, és sokat gyakorolsz (énekelsz) hogy fejlődhess. Mi adott erőt, hogy egy ilyen törékeny lány mindent maga mögött hagyott: biztos családi háttér, szeretet barátok, vidéki munkahely, vidéki társulat csakhogy álmod sikerülhessen?

– Isten adott erőt. A tenyerébe helyeztem a sorsom, már régen… mindent egy lapra… Lehet, furának tűnik egy fiatal lány szájából ez, de őszintén így érzek. Amikor minden összedől bennem és körülöttem, nagy elkeseredésemben egyedül itt a nagyvárosban, mindig erőt ad Isten és ezen kívül még valami. Miért kaptam mindazt, amim van, hogy elrejtsem vagy, hogy lámpás lehessek? Hát a második.

– Mit jelent számodra az éneklés? Mit nyersz általa?

– Az éneklés kitejesedés számomra. Önmagam lehetek, őszintén szerethetek mindenkit egyformán és segíthetek, megmutatom, amim van, hogy ezáltal bennem magukra ismerhessenek az emberek, és a ne higgyék azt, hogy egyedül vannak, hogy igenis ha csak egy kis időre is, de fölülkerekedhetnek a problémákon. Van megoldás és van tovább!

– Nagyon bájos vagy és kellemesen szép ápolt alkatod van. Nemrég készült el a Kaszás Bence fotóstúdióban első portfolió anyagod. Nagyon jó lett gratulálok hozzá. Ha felkérne egy ruha vagy parfüm esetleg ékszer cég adnád arcod modellkedéshez, reklám filmhez?

– Köszönöm szépen. Már régóta foglalkoztatott a fotózás, szerettem volna, ha készül egy szép fotósorozat rólam. Hála egy nagyon jó barátomnak, megismerkedhettem Kaszás Bencével és feleségével, akik segítségével ez elkészülhetett. És igen, nagyon szívesen lennék arc modell vagy reklámfilmben is szerepelnék.

– Mennyire áll közel a színjátszás, vállalnál szerepet színpadi darabban, nagyjátékfilmben éneklés nélkül is?

– Olyannyira áll közel hozzám, hogy általános iskolás koromban színész is szerettem volna lenni. 🙂 Rengeteg vers-és szavaló versenyen részt vettem. Imádom, a verseketJ Kedvenceim közé tartoznak  Reményik Sándor , Babits Mihály versei. Szívesen hallgatok verseket nagy előadókkal, akiktől sokat tanul az ember és óriási hatással vannak az életemre, egyik ilyen számomra: Sinkovits Imre. Általános iskolás koromban volt a legemlékezetesebb versenyem Nagyszalontán, az Arany János szavalóversenyen. Emlékszem aznap 36 versenyző várt izgatottan, hogy sorra kerülhessen és megmutatkozzon. Én voltam az utolsó, aki elmondhatta aznap Arany János: Fiamnak című versét. Gondoltam már mindenki inkább otthon lenne, hiszen nagyon fárasztó egy nap ennyi embert végighallgatni és figyelemmel végigkísérni azt, ami csinál, úgyhogy nem is fűztem nagy reményeket hozzá, de meglepetésemre bejutottam, és nagyon örültem, hogy ott lehettem. Különdíjasként távozhattam, rengeteg élménnyel és tapasztalattal. Nagyon szívesen vállalnék filmben és színpadi darabban is egyaránt szerepet. Illetve a szinkronszínészetet is olyan szívesen kipróbálnám, egy mesebeli karakter hangjaként például:-).

– Mi az első legfontosabb álmod, amit el szeretnél érni. Milyen segítségre van szükséged hozzá?

– Az első és legfontosabb álmom, hogy minden napom azzal teljen el, hogy énekelhessek sokszor, sokaknak. Mert én akkor vagyok boldog, és kiegyensúlyozott. Akkor érzem magam teljesnek. Ha minden, ami a művészethez tartozik, jelen van együtt az életemben. Nem szoktam konkrétan kérni senkitől, hogy márpedig segítsen, de magamban mindig remélem azt, hogy eljut hozzám minden olyan dolog, ami színpadi jelenlétemet gazdagítja, mert ott van még mit tanulnom. 🙂 Szeretném, ha bekerülhetnék egy komolyabb opera társulatba, ahol úgy gondolom az előbb felsorolt dolgokat elsajátíthatnám. Szeretnék lehetőséget kapni, hogy elindulhassak azon az úton, amit Isten szánt nekem..

– Nagyon nagy szociális érzékenységed van. Szoktál jótékonysági fellépéseket elvállalni és ha igen miért?

– Szoktam. Azért, mert sokkal fontosabb számomra az, hogy az emberek mosolygósan távozzanak egy-egy koncertről és azt érezhessem, hogy igen érdemes volt ma fölkelni, mert sokaknak adhattam magamból. Tavaly februárban szerveztem is egyet a Budapesti Hermina kápolnában, ahol Liszt Ferenc is megfordultJ Egy színésznő gyógyulásáért. Páll Mónika a neve, sajnos már nincs köztünk, de azt hiszem mindenki megtette azt, ami tőle telt.  Ő már egy jobb helyen van, ebben biztos vagyok, Angyalként él tovább. Rendkívüli ember volt, boldog vagyok, hogy ismerhettem. Pitti Katalin egyik ének kurzusán találkoztam vele, nagy szíve van és magas rendű lélek. Rögtön szívembe zártam, és amikor tudtam, hogy agydaganattal küzd és már sokadik alkalommal kell megküzdenie ezzel, úgy éreztem tudnék neki segíteni. Így hát összehívtam művészbarátait, akik nagyon nagy szeretettel voltak mind jelen és azt hiszem rengeteget jelentett ez Móni felépülésében.

– Mit jelent számodra az énekesi karrieredben a divat. Van szponzorod, vagy saját stílusod szerint öltözködsz a fellépésekre?

– Nincs szponzorom. De fontos számomra az, hogy úgy öltözzek, ahogy azt a dal vagy ária tartalma megkívánja, mert véleményem szerint ez is hozzá tartozik a hitelességhez.

– Ha felkérnének fellépni, énekelni. Hol érhetnek el?

– Az [email protected] email címen illetve a 0620/2200919-es telefonszámon.

• Legközelebb mikor és hol lépsz fel?
• Legközelebb Budapesten fogok énekelni december 10-én a Budai Művészházban (1112 Brassó út 91.) Pitti Katalin tanítványi koncertjén, ahol egy karácsonyi koncerttel hangolódunk az ünnepi időszakra.

• Mit üzensz a fa alá a Divatikon.hu olvasóinak?

• Egy olyan idézettel szeretném megköszönni az idejét és figyelmét annak, aki elolvasta ezt a cikket, melynek üzenete mindenkor érvényes, nemcsak a karácsonyi időszak alatt.

“…légy az, aki vagy, de ne forogj folyton saját éned körül. Ne csapd be magad. Fogadd el, hogy nem vagy hős, és ne fontoskodj. Dolgozz gyengeségeiden. De ne ragaszkodj hozzájuk. Engedd el őket. Fogadd el magadat kuszaságaiddal és ellentmondásaiddal együtt. Mert csak akkor jutsz tovább, ha el tudod viselni magadat. Csak akkor leszel emberi. Az tud másokhoz is jó lenni, aki önmagával irgalmas.
…
Aki tudatos, az tud áldássá válni mások számára. Ne foglalkozz tehát azokkal az elvárásokkal, melyeket mások támasztanak veled szemben. Élj önállóan, és ne hagyd, hogy a külső nyomás határozzon meg. Ne igazodj, hanem keresd az összhangot a benned lévő legmélyebb maggal – és nemcsak önmagaddal fogod megtalálni a harmóniát, hanem mindig ki is tudod majd azt sugározni. Keress mély kapcsolatokat, és fogadd azokat ajándékként: a barátságban és a szerelemben. Higgy minden szeretetben – juss annak mélységére. Csak a szíveddel látsz jól.”

 

/Anselm Grün: Az életművészet könyve-részlet/

Köszönöm kedves válaszaidat életedhez sok sikert és kitartást kívánok.

 

Cikk író:

Napsugár Anna

Portré Fotók:

Kaszás Bence