Jöjjön a legismertebb sorok Csoóri Sándor tollából.
Csoóri Sándor a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, esszéíró, prózaíró, politikus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Kétszeres József Attila-díjas
1954-ben és 1970-ben József Attila-díjjal, 1981-ben Herder-díjjal, 1984-ben Bibó István-díjjal tüntették ki. 2005 óta a Magyar Írószövetség örökös tagja. Munkásságát 2003-ban Arany János-nagydíjjal, 2004-ben Magyar Művészetért Díjjal, 2008-ban Prima Primissima Díjjal is elismerték.
A költőt 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nagydíjával, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze díjjal jutalmazták, és ugyanebben az évben lett Budapest díszpolgára.
Csoóri Sándor – Talán még van idő
Csoóri Sándor: Hókutya
Csináljatok hóembert,
Én csinálok hókutyát.
Hosszú szőrű komondort,
Amilyen még sosem volt.
Így gondolom, úgy gondolom,
Kész is már a komondorom.
Szájában jégcsap,
Csont helyett azt kap.
Csoóri Sándor: Farsangi kutyabál
Csoóri Sándor: Anyám fekete rózsa
Csoóri Sándor: Esti párbeszéd
— Jó estét, hársfa!
— Hová készülsz?
— Bálba!
— Hová, milyen bálba?
— Hold udvarába
sárgarigó-bálba.
— Mit csinálsz te ott?
— Gyere velem, majd meglátod,
ághegedűn muzsikálok,
rigóknak dalolok.
