Divatikon Kvíz: Nyári lányok

Csinosak és tehetségesek. Több tucat szerelmes levelet kapnak. De ők maguk vajon írtak már?

1.Melyik volt az a dal, amelyet legutóbb meghallgattál?

Edit: Kelly Rowland – What a Feeling című dalát hallgattam meg utoljára.
Aliz: Beyonce – Sweet love. 

2. Nyitottál már ki korábban ajándékot, amit neked szántak? 
Edit: Nem! Mindig megvárom, amíg odaadják az ajándékot, mert én is nagyon szeretek ajándékozni és tudom mekkora öröm adni. Az ajándék meglesésével szerintem a másik ember örömét rontjuk el. Persze ajándékot kapni is nagyon jó dolog.
Aliz: Igen! Nem vagyok túl jó titoktartó, szóval volt, hogy „véletlenül” meglestem idő előtt az ajándékom. Vagy megkérdeztem az öcsémet! (mosolyog) 

3. Mit gondolsz a Valentin-napról, s a hozzá hasonlatos ünnepekről? Megtartod ezeket a napokat, látod értelmüket?
Edit: Fontosnak tartom az ünnepeket és, hogy méltó módon meg is ünnepeljük azokat. Egész évben fontos, hogy szem előtt tartsuk, hogy mit jelent számunkra egy-egy ünnep, ne csak azon a napon gondoljunk rá.
Aliz: Fontosnak tartom ezeket az ünnepeket, abból a szempontból, hogy ilyenkor megemlékezzünk egy-egy aprósággal a szeretteinkről, de még fontosabb, hogy ne csak divatból tegyük ezt, hanem teljesen őszintén. 

4. Tegyük fel, hogy megnyered a lottó főnyereményét. Mi az első dolog, amit megteszel? Mihez kezdenél a nyereménnyel?
Edit: Szeretnék egy saját hangstúdiót, és a családomat segíteném a nyereményből. Biztos, hogy egy jelentős részét jótékonyságra fordítanám, mert nagyon fontos számomra, hogy másokon is segítsek.
Aliz: Először is berendeznék egy zenei stúdiót, ahol egész nap zenélhetnénk. Segíteném családomat. Biztos, hogy az összeg egy részét felajánlanám gyermekek részére, például nyitnék egy zeneiskolát a tehetséges lurkóknak. 

5. Hányas voltál a suliban…
Edit: Énekből, és testnevelésből is ötös.
Aliz: Szintén! 

Aliz fotózást is tanult a főiskolán. Imádja megörökíteni a fontos pillanatokat.

6. Könnyen ismerkedsz? Mennyire engeded közel magadhoz a rajongókat? Van olyan barátod, aki esetleg ebből a körből „került ki”?
Edit: Nagyon jól esik egy-egy koncert alkalmával az a sok szeretet, amit kapok a rajongók által, ez feltölt pozitív energiával. Sokukkal személyes kapcsolatot is sikerül tartani a rajongói oldalunkon keresztül. Úgy érzem, könnyen barátkozom és nagyon szeretek beszélgetni a barátaimmal.
Aliz: Nagyon fontosnak tartom, hogy személyesen kommunikáljak a rajongóinkkal. Minden nap szánok rá időt, hogy mindenkinek személyesen én tudjak válaszolni a levelekre. Nagyon fontosak számomra ezek a kapcsolatok, hiszen szeretnénk visszaadni abból a sok szeretetből, amit nap, mint nap kapunk a rajongóinktól. A rajongói oldalunkon kialakult egy kis mag, amelyet kis „családnak” is nevezünk. Nagyon jó kapcsolatban vagyunk az itt egybegyűlt emberekkel. 

7. Mi jut eszedbe az első szerelemről?
Edit: Egy kedves szerelmes levél. (mosolyog)
Aliz: Egy sorozat színész volt, kis koromban, akire ma is mosolyogva gondolok vissza. 

8. Írtál már szerelmes levelet?
Edit: Inkább én kaptam eddig szerelmes leveleket, amiket meg is őrzök.
Aliz: Én még nem írtam, de kaptam sokat…. 

9. Mikor volt az első nyilvános szereplésed? 
Edit: 7 évesen kezdem el zongorát tanulni és akkor pár hónap elteltével már egy növendék hangversenyen szerepeltünk. 12 éves korunkban a Pesti Vigadóban szerepeltünk, mint gyermekszereplő egy musical előadás sorozatban. Az első szerepünk a Macskák című musical egyik betétdala volt.   
Aliz: Ekkor döntöttük el, hogy ezt szeretnénk csinálni. (mosolyog) 

10. Milyen előnyeit tapasztalod az ismertségnek?
Edit: Talán a legnagyobb előnye, hogy sok ember megismerhetett, hogy nagyon sok szeretetet kapunk a közönségtől a koncertek alkalmával.
Aliz: Az ismertségen keresztül nagyon sok emberhez jutottunk el. Sok kedves levelet kapunk, hogy mennyire fontos a rajongóink számára a mi zenénk, hogy jobb kedvre deríti őket, ha meghallják a dalunkat. Nagyon sok pozitív visszajelzést és szeretetet kapunk az emberektől. Ezért a hivatásunknak érezzük, hogy visszaadjunk ebből valamit, és hogy a dalainkon keresztül egy pozitív üzenetet adjunk át mindenkinek. 

10+. És mik a hátrányai?
Edit: Amikor valótlan dolgokat állítanak rólam az újságok.
Aliz: Néha nehéz mindenki számára megfelelni. Sokszor, ha egy kicsit is adunk az embereknek, már többet akarnak, nem tartják meg a távolságot és így gyakran visszaélnek a jóindulatunkkal. Nem mindig tartják tiszteletben a döntéseinket. 

Edit szeretni adni, és kapni. A legjobban a kézzel készített ajándékokat kedveli.

11. Mikor sírtál legutóbb?
Edit: Tegnap meghatódtam egy romantikus filmen. (mosolyog)
Aliz: Nem szoktam gyakran sírni, csak ha nagyon ideges vagyok. 

12 Ha vitába keveredsz valakivel, te teszed meg az első lépést a békülés felé?
Edit: Általában igen.
Aliz: Ha tehetem, elkerülöm a vitát. De ha valakivel mégis összeveszek, akkor a harag nem szokott sokáig tartani. Általában viszont nem én teszem meg az első lépést a békülés felé. 

13. Mi az a rossz tulajdonságod, amivel a leggyakrabban találkozhatnak szeretteid?
Edit: Erről inkább őket kellene megkérdezni. (mosolyog)
Aliz: Gyakran türelmetlen vagyok, és nehezen hozok meg döntéseket. 

14. Mi volt a legkedvesebb ajándék, amit rajongótól kaptál?
Edit: Mindegyik egyformán fontos, de különösen az, amit saját kezűleg készítenek. Nemrég kaptam egy portrét, amit az egyik kedves rajongónk készített. 
Aliz: Nagyon sok kedves ajándékot őrzünk, amelyek mind-mind valamilyen emlékhez kötnek minket, ezért egyenként nagyon fontosak számunkra. A legkedvesebb ajándékot két tündéri kisfiútól kaptuk, ami egy gyönyörű fotóalbum benne pedig a közös képeink vannak illetve egy szerencsehozó kulcstartó.  

15. Mi az a tárgy, vagy esemény, amit legutóbb lefotóztál?
Edit: Most, hogy már gyönyörű idő van, nagyon szeretek a városban gyönyörködni, így nemrég fotóztam a kilátást a Budai Várból.  
Aliz: Nagyon érdekel a fotózás és szeretek fotózni. A főiskolán tanultam is a fotózásról. Szeretem megörökíteni a fontos pillanatokat, ezért például családi eseményeken, utazásokon is mindig én fotózok. Legutóbb egy gyönyörű tavaszi virágot örökítettem meg.

Írta: Hatos Nikolett. 2012.03.20.