Elixir címmel különleges klippel jelentkezett IXI. A klip kapcsán ültünk le beszélgetni – a járvány miatt szigorúan az interneten.
Ami nekem lejött a klipből így kulcsszavakban talán így foglalható össze: geometrikus formák, hallucináció, delirium, színek, formák, fények, szimmetria, természet vs. épített környezet, túlvilág… S ez nyilván csak a felszín, még hosszan lehetne sorolni… De honnan jött az ötlet. hogy ilyen töményen, ennyi mindent belesűríts hajszál híján 4 percbe?
Szakmámat tekintve képgrafikus vagyok és jelenleg rajzot és festészetet oktatok, általános iskolás gyermekeknek. Képzőművészként azt gondolom, hogy nagyon fontos a vizuális közlés és ez korunkban hangsúlyozottan így van. Sok tehetséges társamhoz hasonlóan én is megtapasztaltam azt, hogy pusztán állóképekkel nehezebb megérinteni az embereket, mint a filmekkel, így egy ideje már érlelődött bennem a gondolat, hogy készítsek egy videoklipet. Tudat alatt talán csak az alkalomra vártam, hogy valami igazán kirívó szülessen meg zenei téren. Egy esszencia, amit aztán bátran felvállalhatok bárki előtt. Ám bármennyire is szeretném, hogy sok emberhez eljusson az üzenetem, én sosem voltam a mainstream média része és ezen életemben vélhetőleg nem is leszek. De ez nem baj. Tisztában vagyok vele, hogy amit csinálok az a rétegzenén belül is csak egy bizonyos rétegnek szól és ez így van jól.
Mi volt a célod?
A célom elsősorban az önkifejezés és azon keresztül mások megsegítése. Bármilyen furán is hangzik ez az utóbbi állítás, a zenében, akárcsak a képekben azt a funkciót látom, hogy képesek vagyunk általuk gyógyítani. Nem csak másoknak lehet mankó egy-egy dalom, hanem saját magamnak is. Ez már többször beigazolódott.
Másodsorban nem lehet figyelmen kívül hagyni ennek a klipnek az üzenetét, amely a dalszövegben manifesztálódott. Azon túl, hogy önmagamnak egy tükör és egy emléklenyomat, fontos szempont volt az is, hogy egyfajta betekintést nyújtsak az embereknek a samanság világába. Ugyanis aki figyeli a szöveget és van némi lexikális vagy esetleg gyakorlati tudása ennek kapcsán, az könnyű szerrel észrevételezheti, hogy itt a szakirodalomban „samanbetegség”-ként aposztrofált, a szellemvilág elhívására történő tudatállapotok kerültek megfogalmazásra.
Honnan gyökeredzik nálad a spirituális érdeklődés?
Amióta az eszemet tudom, ez jelen van. Már kiskamaszként is voltak látomásaim és a tizenévesen írt verseim is mind az Isten-Élet-Halál-Sors kérdéskörét boncolgatják. A meditációs technikák iránti érdeklődésem is igen korán megmutatkozott. Sokáig ezt a zenélésben éltem ki… szinte gondolatok nélkül alkottam. A jelenben. Volt, hogy napokig alig ettem és ittam, mert a figyelmem kizárólag az alkotásnak szenteltem. A katarzis sosem maradt el.
Hogy jött az ötlet, hogy egy ilyen klipet készíts?
Már jóval a klip előtt jött egy robusztus ötletem, miszerint szeretnék egy önéletrajzi filmet forgatni. Ennek adok még tíz évet, – egyelőre a könyvemen, s ezzel párhuzamosan a forgatókönyvön dolgozok – de biztosan meg fogom valósítani. Annál is inkább, mert hivatásomnak érzem legjobb tudásom szerint közvetíteni mindazt, ami nekem megadatik. A film elejétől a végéig belső nézetes lesz, és az összes vizuális elváltozást bemutatja majd a pislogástól kezdve az olyan eksztatikus látomásokig, mint mikor egy fénykapu nyílik az ember előtt. Ennek a majdan elkészülő filmnek az előszele ez a klip.
Milyen volt az alkotói folyamat?
Sok társához hasonlóan ez is egy ihletett dal. Imádom ezt az állapotot, amikor egy égi csatornán keresztül közvetíthetek sorokat… felemelő érzés volt lejegyezni. Maga a dalszöveg és a zene is egy évvel ezelőtt íródott. A klip viszont váratott magára és csak hónapok múltán kezdtünk el forgatni. A barátaim kameráztak, amiért igazán hálás vagyok. Igaz, így visszatekintve már egy hét távlatából is sokkal kritikusabban szemlélem a végeredményt és szakmámból kiindulva látom a hibákat, hogy hol lett amatőr íze a dolognak, de mindenképp szerettem volna az első klipemet saját magamra és a baráti körömre alapozva létrehozni. Ezért is van, hogy elejétől a végéig nagyon élveztük a közös munkát, mind a zenészekkel, mind pedig azokkal, akik a videóban segédkeztek. Szerelemgyerekként tekintek erre a klipre.
Honnan inspirálódtál?
A saját életemből inspirálódott ez a dal is… abból az először újdonságokkal és izgalmakkal teli néhány hónapos időintervallumból, minek során kapcsolatba kerültem a szellemvilággal, s megnyíltak a csatornáim a fentiek üzeneteire. Volt már ilyen korábban is, de ez volt az eddigi legmélyebb elhívásom. Korábban nem tudtam megmagyarázni mi történik velem. Ám ez legutóbb máshogy volt, tudatosan engedtem, hogy történjenek a dolgok, rendeltetésük szerint. Kb. két hónap elteltével azonban gyötrő folyamattá alakult át az egész, ahol megéltem a feldarabolás élményét, s végül szükségszerűen következett egy lelki megtisztulás, ahol újra össze kellett rakni a darabjaira hullott életemet. Értékelem ezeket a nehéz időket is, hiszen megerősödtem általuk.
Kinek és milyen gondolatok kíséretében ajánlod a klipet?
Alapvetően minden olyan embernek jó szívvel ajánlom, aki túllátva a materialista világképen már nyitogatja szárnyait egy emberközpontú, spirituális irányba. Nem korlátoznám le a közönséget arra, hogy csak azoknak szól ez a dal, akik a táltosi hitvilágot követik. Nekik is szól, természetesen és biztos vagyok benne, hogy ezen magyarok körében jó táptalajra talál majd az Elixir… viszont én sokkal egyetemesebben látom ezt a kérdést. Sok esetben nem is gondolnánk de egy tipikus hétköznapi emberben is megmozgathat valami olyat, ami aztán merőben új útra tereli őt az egyéni és közösségi megélések szintjén egyaránt
Fotó: Zsebesi Réka
