Sokszereplős, a középkori lakomák világát megidéző klippel jelentkezett nemrégiben a The Sign együttes.
Hogyan született a dal? Milyen volt az alkotói folyamat?
A történet tömören arról szól, hogy létezik egy úgynevezett nagykönyv, amiben az áll, hogyha valami oknál fogva nem születik trónörökös, akkor a királyi udvar egyik ünnepségére eljön majd egy fiú, aki hívatlan vendégként bejut a várterembe, aztán szerez egy dalt az erkélyen. A várnép pedig erről fogja felismerni, hogy ő a herceg.
A klipet természetesen a dal és a szöveg inspirálta. A szövegben is sokszor utalok várra, várnépre, hercegre tehát a középkori környezet adta magát. Már maga a dalszerzés közben is egy középkori várjelenet elevenedett meg előttem, ezért később a klip készítésénél mindent megtettünk, hogy ezt a környezetet hűen visszaadjuk. Erre alkalmasabb helyszín szinte nem is lehetett volna a Diósgyőri Várnál.
Milyen gondolatok kíséretében ajánljátok a dalt és a klipet?
A vezérgondolata az egész dalnak talán a refrénben van, ami úgy szól, hogy: “Nem kell, vidd a koronád! Nekem a szíved add, soha nem kellene más!”.Itt vissza akartuk adni a „korona” szó eredeti jelentését, amitől a vírus kvázi megfosztott minket. Tartalmilag ez azt jelenti, hogy a herceg, akit nép meg akar koronázni, nem fogadja el, így nem a hatalmat kéri, hanem az emberek szívét. Azt szeretné, hogy a nép szívből kövesse őt és ne a hatalma miatt. Tehát nem felejti el, honnan jött és nem akar magasabb rangot azért, hogy parancsolhasson. Ő a nép szabad akaratára épít, mert az ebből fakadó kötelék sokkal erősebb, mint a parancsuralmi. Tehát nagyjából az önzetlenség, a ne felejtsük el honnan jöttünk, akkor is, ha magasra jutunk és a gyermeki szívű őszinte szeretet köré csoportosítható a dal üzenete.
