A hazai popzenei szcéna tematikájától merőben eltérően a beilleszkedéssel, megfeleléssel együttjáró kompromisszumokat, meghasonlásokat járja körül legújabb klipjében az Úrfi. A formációt alkotó Száraz Bence és Bíró Péter elárulták:” A “Pszicho” esetében például a beilleszkedés a téma. Egész konkrétan az amikor az ember olyan kényszeresen küzd azért, hogy megfeleljen bizonyos közegekben, hogy elveszti az önazonosságát, és a saját karakterjegyeit. Mivel nagyon tartalom orientált projektről van szó, így a zenével és a klippel is egyaránt az üzenetet akartuk erősíteni, rétegelni.”
A klip “főhőse” egy ilyen személyiség nélküli, több arcú figura, vagy egy hiányos, formálható massza. Ezért nem látszik a zenészek arca sem a klip nagy részében. A dalhoz a fül és az agy számára kedves, sokszor hallott akkordmenetet használtak a fiúk, ez szimbolizálja a beilleszkedést, viszont arra is tudatosan törekedtek, hogy megmaradjon a dallam tökéletlensége. “A dalhoz nagyon befogadható, sokszor hallott akkordmenetet használtunk, ez szimbolizálja a beilleszkedést, viszont elrejtettünk benne apró “hibákat”. Így fordulhat elő, hogy a dalban itt-ott felcsendül egy-egy látszólag oda nem illő gitár, zongora… vagy,… hogy néha elakad a szöveg.” A lényeg, hogy ez a fajta siker nem lehet százszázalékos: könnyen meghasonláshoz, egyfajta skizofréniához vezethet. Vagyis aki így illeszkedik be, az könnyen elveszítheti saját magát.
