A rozsda lelke címmel vadonatúj lemezzel jelentkezett a Sub-Zero budapesti hard rock/heavy metal banda. A csapatból Wilhelm Tiborral és Mitró Tamással beszélgettem.
Mit kell tudni a lemezről? Hogyan született? Milyen volt az alkotói folyamat?
Wilhelm Tibor: A csapat 2006-tól működik. Eleinte klasszikus, de nem elcsépelt hard rock, heavy metal számokkal indultunk és rögtön elkezdtünk saját dalokat írni. A koncerteken vegyesen hangzottak el tudatosan sorba rendezve az ismertebb feldolgozások és a közéjük ékelt saját dalok, ám az idő előrehaladtával egyre inkább csak a saját számokra fókuszáltunk. Azok vagyunk mi. 2012-ben jelent meg az első lemezünk „Megszólalok” címmel. Az akkor még nyomott CD volt és a HammerWorld mellékleteként jött ki 11 ezer példányban, azaz mindenki megkapta ajándékba a lap mellé. Az anyag egy ún. konceptalbum volt, vagyis a dalok egy egységes mondanivalóra, motívumra fűződtek fel, a 11 dal együtt meghallgatva több üzenetet adott, mint külön-külön.
Biztosan a mi hibánk is, hogy nem feküdtünk rá eléggé a korong promótálására, így a várt siker vagy ismertség nem hullott az ölünkbe, a lehetőségek inkább szűkülni látszottak. Jött egy kis szünet, lassulás, tagcserék, ahogy ilyenkor szokásos. A jelenlegi felállás 2015 második fele óta változatlan, a dalszerző páros maradt csak állandó. Mitró Tamás gitáros hozza jellemzően az alap riffeket és a dalok alap szerkezetét. Ezekre készül egy értelmes szöveg nélkül felénekelt dallam, majd néha napok, sokszor hónapok, akár évek elteltével egy erre illeszkedő szöveg. Ez utóbbiakért már Wilhelm Tibor énekes a felelős. Aztán kialakul a dal végleges szerkezete, megíródik minden hangszeres rész és a szóló.
Mitró Tamás: Ahogy Tibi is említette általában a zenei részek készülnek el először, amik jellemzően az én agyszüleményeim. Általában gyakorlás közben szokott valami új téma, riff kiugrani a fejemből és ha úgy érzem, hogy az elég jó, elkezdem kidolgozni, hogy megszülessen belőle egy dal vázlat, szerkezet. Ezt leviszem a próbára, megmutatom a többieknek és ott mindenki hozzáteszi a saját ötleteit a saját hangszerén (esetleg adok egy-két támpontot, hogy nagyjából mire gondoltam, de nyilván ez nem szentírás). Amikor már a hangszeres részek nagyjából összeálltak, elkezdjük “körözni” a témát és Tibi ráénekel valami dallamot, kamunyelven és ebben a formában fel is vesszük a számkezdeményt. Erre Tibi otthon tud szöveget írni, én pedig a gitárszólókat kitalálni. A lemez kb. 1 év alatt készült el, mivel nem ezzel foglalkoztunk napi 8 órában és mindegyikünk eléggé el van havazva más kötelezettségekkel. Érdekesség: a Gépvilág című szám zenei alapjait már 2004-ben kitaláltam és egész mostanáig váratott magára, hogy végleges formát öltsön. Egyébként ez az egyik kedvencem a lemezről, főleg a gitárszóló miatt is. Ehhez készítettünk egy szöveges videoklipet is, amit itt tudnak az olvasók megtekinteni:
Mit kell tudni az egyes dalokról? Honnan inspirálódtatok?
Wilhelm Tibor: „A Rozsda lelke” lemez szándékosan nem konceptalbum, sőt az egyes dalok hangulatai között határozottan nagy eltérések vannak. Igyekszünk magunkat nem a szokásos módon kifejezni. Azaz a szövegekbe, a hangszeres témákba, igyekszünk beletenni olyan dolgokat, amit 10-ből 9-en nem így fognának meg. Ennek ellenére cél az érthetőség, a dalok könnyű befogadhatósága. A rock alapvetően lázadás, ellenállás, erő, szabadság, őszinteség, következetesség, határozottság, stb., stb. (Sorolhattam volna még jó néhány jelzőt, mindegyikről azt állítom, hogy ha nem igaz egy zenekarra, akkor az nem rockzenekar, nem véletlen van pop kategória a világon.) Ebben az összetett térben rengeteg aktuális téma hever az asztalon. Na ezek foglalkoztatnak bennünket is! Nem szerettünk volna kiemelni címadónak egy dalt sem. A rozsda lelke kifejezés a „Hányszor kell égni?” című tételben hangzik el, az pedig a tűz ezerarcú motívumáról szól és az elkerülhetetlen romlás, erodálódás, pusztulás törvényszerűségéről. Ez egy kicsit spirituális és sötét. De vannak sokkal lazább, vidámabb dalok is, meg kell őket hallgatni és lehet szemezgetni a pillanatnyi hangulat függvényében!
Mitró Tamás: Az inspiráció mindannyiunknak a hétköznapok problémái, a mindennapi élményeink az életünkben. A szövegvilág Tibi felségterülete. Mostanra véleményem szerint sikerült eltalálni egy arany középutat a közérthetőség és a művészi érték között. A zenei részekbe igyekszem belecsempészni más stílusjegyeket is, tehát azt mondhatnám, hogy a Sub-Zero zenéje nem vegytiszta rock vagy metál, hanem megtalálhatóak benne jazz-es, akár alter-es hangulati jegyek is. Úgy gondolom, hogy ettől lesz egyedibb egy zenekar és nem kiszámíthatóan sablonos, ami hosszabb távon számomra unalmas. A gitárszólók esetében próbálok arra koncentrálni, hogy ne ujjgyakorlatok vagy exhibicionista technikai gyakorlatok legyenek, hanem valódi dallamokból építkező, érzelmeket kifejező kis darabok, amiknek van íve és vissza tud a hallgató emlékezni a motívumokra is. A lemez anyaga változatosabb, mint az előzőé, egyaránt megtalálhatóak lazább, AC/DC-sebb rocknóták és fajsúlyosabb, harapósabb Black Sabbath/ Megadeth/Dream Theater hangulatú tételek. A zenében igyekszünk kihasználni a két gitár adta lehetőségeket: a legritkább esetben játsszák ugyanazt a témát, inkább kiegészítik egymást a számokban.
Kinek és milyen gondolatok kíséretében ajánljátok a lemezt, illetve az egyes dalokat?
Wilhelm Tibor: Bárkinek, aki szeret elgondolkodni dolgokon és nem egyszerűen elfogadja a körülményeket vagy a világot olyannak, amilyen. Bárkinek, aki szeretne magyar nyelven olyan – sajnos ma már – ritkaságszámba menő dalokat hallani, ami szerintem kielégíti a rock, mint műfaj feljebb megfogalmazott kritériumait. Bárkinek, aki hajlandó időt szánni az újdonságok megismerésére.
Mitró Tamás: Én szívesen ajánlom minden zenét szerető hallgatónak, aki nem háttérzenét keres az aktuális elfoglaltsága mellé. Szerintem a Sub-Zero zenéje se nem túl kemény, se nem lágy, a szövegeknek van mondanivalójuk, el lehet gondolkodni rajtuk, de ha lazább, kikapcsolódós hangulatban vagy, ahhoz is találsz passzoló dalt a lemezről.
Abból kiindulva, hogy magának a lemeznek angol nyelvű címet is adtatok, tervezitek-e esetleg azt, hogy – akár a későbbiek folyamán – angol nyelven is kijönnek ezek a dalok, a nemzetközi vizeket célozva?
Wilhelm Tibor: Nincs ilyen szándékunk. Az angol cím valószínűleg a nemzetközi online felületek miatt íródott le, ahol meg kell adni egy rakás információt a zenekarról és az albumról. Mi magyarul tudjuk szerintem elfogadható módon kifejezni magunkat ebben a környezetben, ahol élünk. Nem hiszek abban, hogy sokkal komolyabb lehetőségeink lennének nemzetközi vizeken. Csak meg kell nézni, mennyi zenei produkció van szerte a világon és ehhez képest egy átlag ember (beleértve magamat is!) milyen kevés időt szán egy ismeretlen új produkció befogadására. Pár másodperc, ha tetszik, esetleg fél perc, ha megfogta valami, akkor egy végighallgatott dal. Ha az is bejött, esetleg a többi. De a továbblépők száma minden résznél drasztikusan zuhan sajnos. És ez alól én magam sem vagyok kivétel, simán kiteszem a tányér szélére bármelyik banda anyagát, ha nem fog meg benne valami már az elején. Volt olyan imádott sztárom, aki után 10 évig mentem, ma ott tartok, hogy egy kijött koncertfelvételét nem tudtam végighallgatni, letöröltem shift+Del-lel! Illetve ne menjünk el a másik tényszerűség mellett sem: egész jól kommunikálok angolul, de nem én szeretnék lenni a sokmilliomodik akcentusos énekes. Egyszerűen az angol nyelvű éneklés nem megy jól.
Mitró Tamás: Ma már az országhatárok nem jelentenek akadályt egy zenei alkotás külföldi hallgatókhoz történő eljuttatásában. Én szívesen elkészíteném néhány számunk angol verzióját is, már csak azért is, mert sok külföldi érdeklődőnk is van a Facebookon keresztül, akik nyilván nem értik a szövegek mondanivalóját. Számukra elsősorban a zene az, ami tetszik. Volt egy érdeklődőnk, aki azt írta az Érdekember című számunkról (az előző lemez egyik dala), hogy nem érti a szöveget, de nagyon tetszik neki a zene, mert a Skid Row Quicksand Jesus című száma jut róla eszébe. Egy francia srác pedig elkérte a magyar szövegeket, mert szerette volna lefordítani magának, hogy megtudja, miről is szólhatnak.
Amennyiben esetleg 2020.augusztus 15. után lehet majd már koncertezni, hol és mikor találkozhatnak Veletek a rajongók a nyár végén, illetve ősz elején? Ezekre hol, hogyan, milyen módokon lehet jegyet váltani?
Wilhelm Tibor: Elkezdtünk szervezni egy lemezbemutató koncertet, ha véglegesedik a helyszín és az időpont, nyilván hirdetjük is majd. Szóval ha valakinek tetszett bármelyik dal és esetleg élőben is szívesen meghallgatná, örömmel várjuk! Illetve még egy pofátlan kérés, amit már unalomig tol mindenki, de egyszerűbb utat mi sem tudunk: ha tetszett bármi a csapattal kapcsolatban, osszátok meg, mutassátok meg a haveroknak, beszéljetek róla, stb. ! Mennyivel könnyebb dolgunk van most pár kattintással, mint régen, amikor még kazettákról másolgattunk egymástól mindent!
Az anyag meghallgatható az alábbi linkeken:
Köszönöm szépen a beszélgetést!
Fotók: Fodor Nagy Gergely – https://www.instagram.com/fodornagygergely/
https://hu.linkedin.com/in/gergely-fodor-nagy-video
