Az Eurázsiai Összefogásért Alapítvány és a Magyar Családi Gazdaság megszervezte a II. Köböre és Etnosport játékokat a Szentendrei-szigeten, Tahitótfaluban, 2020. augusztus 15-én és 16-án. A lovas sportok szerelmesei, családok és a szórakozni vágyók látogattak ki a két napos eseményre.
Az ősi lovas ügyességi játékokon kívül gyermek lovas programok, solymász-agarász bemutató, őshonos magyar állatfajták, állatsimogató, játszóház, kiállítás, kirakodó vásár és finom ételek-italok várták az érdeklődőket.
Lovas huszárok felvonulásával nyitották meg a rendezvényt, majd köböre elődöntő versenyeken folytatódott az izgalmas program. Népzenés mulatság, zenés alakzat lovaglás, magyar ló fajta bemutató, sólyom röptetés, ifjúsági köböre és dzsirit bemutató, köböre döntők szórakoztatták a közönséget, a rendezvény zárásaként pedig sor került az ünnepélyes díjátadóra.
Először mutatkoztak be női köbörések két kategóriában is, felnőtt és ifjúsági kategóriában, amely nemzetközi szinten is kuriózum. A szigetcsépi Hucul Pólósok csapatában léptek pályára a felnőtt női köbörések: Bánáti Anita, Buzás Nóra, Nedved Csilla. Az ifjúsági kategóriában pedig a Megyer Törzs Déli Gyepüvédői Lovas Hagyományőrző Egyesület Pécsről és Bogádról érkező csapatában szerepeltek lányok, akik igazi amazonként a dzsirit nevű türk lovas harci játékot is bemutatták.
A kupát idén etnosport játékok is színesítették, hiszen az etnosportok népszerűsége Európában és Közép-Ázsiában is gyorsan növekszik. Etnosport kategóriában a lovas birkózás győztese Fábos Bence, a Mátyásföldi Lovas Egylet lovas birkózója lett, külön díjat kapott Szűcs Máté, a Kürtgyarmat Hagyományőrző Íjász Egyesület lovas birkózója. Nagy sikert aratott Béri-Balogh Ádám, a Baranta Egyesület baranta magyar harcművészeti bemutatója.
Az Árpád-kortól kezdve európai hírű magyar solymászat-agarászat mai képviselői: Fábos Bencze és Sáry Serf Csanád sólymainak, valamint Serf András magyar agarainak közös bemutatója is nagy népszerűségnek örvendett.
Dr. Bencze István, az Eurázsiai Összefogásért Alapítvány elnöke és a Kökpár Világszövetség alelnöke részletesen elmondta, miről is szól ez a két napos rendezvény.
– A rendezvény célja, hogy a köbörét és az ősi lovas csapat-játékokat minél többen megismerjék. Hála Istennek Magyarországon nagy az érdeklődés múltunk és az ősi, hagyományőrző lovas játékok iránt. Nagy hangsúlyt helyeztünk rendezvényünkön az utánpótlás bemutatkozására, hiszen a hagyományőrző lovas sportok gyermekeink számára nemcsak a testi, hanem a lelki és szellemi fejlődést is biztosítják. Fontos lenne, hogy az iskolai lovas oktatás, lovaglás elérhetővé váljon gyermekeink számára. E téma népszerűsítése érdekében került sor a „Pöttöm – hucul ösvény” bemutatóra és alakzat lovaglásra, mely csapat legifjabb tagja 7 éves volt. Külön érdekesség volt a méta – ősi magyar labdajáték – oktatása. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével többek között Szőcs Géza, a miniszterelnök kulturális főtanácsadója; Hóvári János, a Türk Tanács Budapesti Irodájának Vezetője; Zhanibek Abdrasov, a Kazah Köztársaság nagykövete valamint a nagykövetség munkatársai, Mándoky Ongajsa, Mándoky Kongur István, turkológus özvegye és Weidel Walter, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat rendezvényért felelős vezetője. Az esemény szakmai partnere a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat és a Herman Ottó Intézet volt.
– Az MNVH számára kiemelten fontos a magyar hagyományok megőrzése és továbbadása, ennek következtében szívesen segít a vidéki közösségek megteremtésében és megtartásában. Ezért lényeges az MNVH számára, hogy ilyen és ehhez hasonló közösségteremtő esemény megszervezésében nyújtson segítséget – mondta Weidel Walter, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat rendezvényért felelős vezetője.
A köböre ősi lovas csapatjáték, amelyet harcos eleink a közép-ázsiai sztyeppéken játszottak, de a játék egészen az 1920-as évekig jelen volt a magyar pusztán. A játék az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő etnosport besorolása alá tartozik, amely egyrészt sport, másrészt egy nemzet kultúráját, történelmét, önazonosságát kifejező játék is egyben. Elnevezése utal a kékes színű farkas bőrre (türk kök-börü = kék bőr), amit a lovas pásztorfiúk játszadozva egymásnak dobáltak a lóháton vágtázva, miután elejtették a nyájat fenyegető farkast. A játék lényege, hogy a 30-35 kilogrammos elejtett farkast vagy kecskét a versenyzők próbálják az ellenféltől megszerezni és bevinni a kijelölt célba. Ez a nagy képzettséget, erőt és kitartást igénylő lovas játék szkíta, hun, türk és magyar hagyományok alapján került a Kárpát-medencébe, és a kunok tartották életben az Alföldön. Hazánkban körülbelül 20 éve kezdték újra játszani hagyományőrző napokon. Természetesen ma már egy anatómiailag hiteles, kecskét utánzó bábúval játsszák a játékot.