Nemrég jelent meg Kovács Nóri Magyar Kultúráért Díjas énekes, dalszerző Boldogasszony köpenyén című trilógiaalbuma, amely a fiatal énekesnő Kárpát-medencei gyűjtései és kutatásai során talált óriási mennyiségű gyönyörű kincsre, népi imákra, archaikus és történelmi szövegekre, dallamokra, népmesékre, egyházi énekekre alapozva, egy triplaalbum keretében mutatja be Szűz Mária életét.A három lemez összesen bő 170 percnyi hanganyagot tartalmaz, amelyben az énekesnő mellett 20 másik működik közre.
Az első album a világ teremtésével, benne a világosságot szülő Boldogasszony megfogantatásával kezdődik, amelynek archaikus népi szövegei az ősi hitvilágunkban gyökereznek. Ő az Ősanya, Boldogasszony anyánk, Babba Mária, akit keresztény hitünk szerint Szűz Máriának hívunk. Az Ő élettörténetének bemutatásához a Szentírásból, papköltők műveiből is inspirálódott. A magyar népi hitvilág is nyomon követi Mária élettörténetét, a különböző Boldogasszony minőségekben. Pl. Gyertyaszentelő, Gyümölcsoltó Boldogasszony.
Az első album végén több karácsonyi dal is felcsendül. Az Elindult Mária című feldolgozást egy turai népdal ihlette. Az énekesnő a dallal kapcsolatban elárulta: “Azért ezt választottam advent 4. vasárnapjára, mert a sorok között nagyon fontos mondanivaló bújik meg. Ismerjük fel a születendő csodát, Jézust, és engedjük be szállásunkra, szívünkben adjunk Neki és Máriának hajlékot! Mint ahogy a vak leány tette. Semmiképpen ne utasítsuk el, mint a kovács, aki csak utólag ismerte fel. Erről szól az advent. Szívünket ünneplőbe öltöztetjük és várjuk a Szent esti CSODÁT!”
Nóri számára különösen fontos volt, hogy régi keresztény himnuszunk – Boldogasszony Anyánk – is felkerüljön erre a lemezre, teljes szöveggel, orgonakísérettel. Külön figyelemmel és szeretettel mutatja be Szűz Mária és fia, Jézus kapcsolatát is. Például a betlehemi kis Jézus születésének története, ahogy Mária ringatja, és altatókat énekel neki. A fájdalomból is bőven kijutott Szűz Máriának. Erről szól például az Ómagyar Mária siralom, egyik legrégebbi archaikus imádságunk, amelyet egy hasonlóan régi csángó népballadára ültetett rá.
A tripla lemezen saját hitbéli meggyőződését, lelkének tükrét mutatja meg a hallgatónak, ezért saját feldolgozások, saját dalok is elhangzanak. A dalok hangszerelése is igen változatos. Sok dal egy szál gitárral szólal meg, csendes elrévülést idéz. Máskor népi vonós muzsika színesíti, vagy éppen buzdít vigasságra. Az orgona, mint egyházi hangszer, is megjelenik, és a fiatalságot is szeretné megszólítani populáris hangszerelésű dalaival.
Mária életútja és mennybe vételének bemutatásán túl az is célul tűzte ki, hogy minél részletesebben megjelenítse azt, hogy mi, Magyarok, milyen szorosan, ezer szállal és mély gyökerekkel kapcsolódunk Boldogasszonyunkhoz, a boldogságos Szűz Máriához, a székelyek Babba Máriájához. A 3. lemez azt mutatja be, hogy milyen különleges és egyedülálló ez a viszony, hiszen az egyetlen nemzet vagyunk, akinek Szűz Mária a királynője, akinek Szent István az oltalmára bízott, s akinek felajánlotta Apostoli Szent Koronánkat.
A korongon elhangoznak magyarságot erősítő, keresztény értékeket kidomborító, összetartozásra hangoló saját szerzemények is. A Trianoni Emlékévben különösen fontos erre emlékeznünk, mert a szétszakadt magyarság egységét közös hitvallásunk is táplálja, s Közép-Európában, különösen a V4-es országokban, a kereszténység megtartása, a keresztény kultúra ápolása ma kiemelt fontosságú. Az Eukarisztikus Kongresszus idején a keresztény közösség szíve itt dobog Magyarországon jövőre is. Igazán büszkék lehetünk arra, hogy a Megváltót szülő Szűzanya, palástja alá fogja a keresztény nemzetet, köpenyén hordozza a magyarokat.
Mindezeket a témákat olyan hangszerelésben kívánja közreadni, hogy a mai, fiatalabb korosztálynak is könnyebben befogadható legyen, szívesen hallgassák, énekeljék, ugyanakkor szüleik, nagyszüleik is ráhangolódjanak a Boldogasszony köpenyén trilógiára.
