Muskátli télen címmel fülbemászó, téli estén a meleg szobában – szerencséseknek kandalló tövében bekuckózva – dúdolgatós kis dallal jelentkezett nemrégiben a Különjárat együttes. Dalpremier!
Hogyan született a dal? Milyen volt az alkotói folyamat?
A dal születése igazából azért érdekes, mert a zenekar alapvetően versek megzenésítésével foglalkozik. Általában elkészül egy dallam, amihez találunk egy verset, és az esetek nagyobb részében szerencsére passzol is a téma a dal hangulatához. Ebben az esetben viszont engedtem végre a környezetem unszolásának, ahonnan megkaptam párszor, hogy kellenének saját dalok is (mondjuk, ez eddig is jó lett volna, csak nem igazán sikerült legalább elfogadható szöveget írnom…), úgyhogy amikor megszületett a dallam, pár napig filóztam rajta, miről is szól nekem, de aztán egy novemberi estén leültem a kék/szürke kanapémra, és a szöveg végre megszületett.
A dal a számunkra már megszokott munkafolyamat során jött létre. Általában valamelyikünk ír egy dallamot, keres hozzá szöveget, majd vagy elhozza próbára, vagy elküldi felvételen a többieknek. Az utóbbi jellemző inkább, mivel más-más városokban élünk most már évek óta. Ezután elkészül a dalnak egy “demó” változata, ami a felvételek alapja lesz, erre építi rá mindenki a maga részét, vagy egy vokált, vagy egy gitárszólót. Ezek nem stúdiófelvételek. Az elejétől a végéig mi hárman rakunk össze mindent, a keverést, masterelést is mi végezzük, és a végső változatra is mi bólintunk rá. Az utómunkában kell még fejlődni, de az tény, hogy az 5 évvel ezelőtti felvételeknél már jobb hangzásunk van.
Honnan inspirálódtatok?
Igazából személyes tapasztalatokon is alapszik a szöveg. Nem akartam olyan dologról írni, amihez nem értek igazán, úgyhogy próbáltam a saját világomban maradni, és ehhez kapcsolódtak be a többiek is a felvétel során. A dal nem kifejezetten rólam szól viszont, csupán ötletet kaptam egy karakterhez, akivel talán ha nem is tud egy hallgató azonosulni, legalább megértheti. A munkából hazajárás formája számomra a gyaloglás, miközben rengeteg elképzelt történet fut végig az agyamon hangulattól függően, de a valóságtól valamennyire mindig elrugaszkodva. A dal esetleg azoknak szólhat, akik hozzám hasonlóan el szoktak játszani olyan gondolatokkal, hogyan is alakulhatna az életük, illetve mi vár még rájuk, és ebből szebbnél szebb vagy pokoli, sötét történeteket, szituációkat is végigpörgetnek az agyukban. Amíg ezek a jelenetek játszódnak a fejünkben, az kiragad minket a világból egy kis ideig. A dal is ezt akarja megjeleníteni: a valóság nyomásából, vagy éppen letargikusnak is mondható átlagosságából való kitörni vágyást.
Milyen visszajelzéseket kaptatok a dallal kapcsolatban? Milyen a dal fogadtatása?
Szerencsére eddig jó visszajelzéseket kaptunk a dallal kapcsolatban. Igazából nem rendelkezünk “nagy” rajongótáborral, de mindenkinek örülünk, aki hallgat minket, főleg, ha hozzászól, mert ebből kapunk igazi visszajelzést. Egy hét alatt más dalainkhoz képest a Muskátli számunkra nagy nézettséget generált, és reméljük, hogy még tovább fog nőni. Az eddigieket meg köszönjük mindenkinek, és hallgassanak minket továbbra is!
Köszönöm szépen a beszélgetést!
